Nem dobban már a szív, Söndörünk keblében,
Búcsúzom Tőled a táncosok nevében.
Szorgalmas életed példa volt sokaknak,
Leginkább szeretett táncos társaidnak.
Kik Tenéked mindig legkedvesebb voltak,
Ők ezentúl nagyon, nagyon hiányolnak.
Jaj, mert oly váratlan tőlünk eltávoztál,
Döbbenetet hagyva, el sem is búcsúztál!
Amilyen csöndes volt a földi életed,
Olyan észrevétlen lelked kilehelted.
Ahogyan közöttünk jó kedvvel táncoltál:
Ezért is rémület, hogy váratlan itt hagytál.
Amit értünk tettél, köszönetet mondunk,
Kik küszködő éltednek tanúi voltunk.
Isten szent végzésén meg kell, hogy nyugodjunk,
Ám Tőled mégis nehezen búcsúzunk.
Söndör!
Erkel Néptáncosok emlékezetében,
Holtodban is élsz majd: nyugodjál békében.
(Ezt a verset Galambos Tibor,
Söndör temetésére írta,és ő maga olvasta fel.)
LEVENTE
(1965.március 26.
-2006.szeptember 22.)
Tóth Béláné
Fazekas Gyöngyi
(1964-2006december 9.)
"Nem õ akarta,
a sors hozta így.
S kûzdve a vak világot,
Vesztve hagyott itt.
Õ volt, aki.
Volt, és ez a lényeg.
Nincs, ...
és nem is lesz még egy!"
(Varga Gábor,részlet)
2007 sem kíméli az együttest!
Március20-án hagyott itt minket Terplán Juli, a mi Ferkénk.
(1964.lV.15-2007.lll.20.)
Béhúllt szememnek már elaludt tüze,
Híg éltetőim széjjeloszoltanak!
Lélekzetem kezd szűnni. Óh, hát,
Lelkem! ugyan csak ez-é kimúlni?
A főld előlem távozik, és szemem
Nem látja többé. A magos ég kinyílt
És benne száz kar szérafimnak
Zengedezése fülembe csendűl,
Kik általadván szárnyaikat nekem,
Gyors repdeséssel mennybe emelkedem.
Fúlánkod, óh halál! mutasd már,
És diadalmadat, óh koporsó!"
AJÁNLOM AZ OLDALT
