Moln�r Istv�n:

"t., k. (*Kolozsv�r, 1908. szept. 17 – +Bp. 1987. j�n. 2) A bukaresti Testnevel�si F�isk. elv�gz�se ut�n torn�szk�nt, mint rom�n olimpikon vett r�szt a Berlini Olimpi�n 1936-ban. T�ncos k�pz�st Kolozsv�rott, Bp-en �s Erfurtban kapott. Expresszionista t�ncm�v�szk�nt P�rizsban 1939-ben mutatkozott be, majd Bp-en Dienes Val�ria Orkesztikai J�t�kszin�ben megalak�totta a Magyar M�v�szi T�nccsoportot, amelyet egy �ven �t vezetett. Itteni csoportos alkot�sa az �tt�teles Pastorale (z. Beethoven), kett�se a Geguss Korn�li�val el�adott Hal�lt�nc (z. Saint-Sa�ns), a fergeteges lend�let� sz�l�ja a Dervist�nc (z. Beethoven) �s az eml�kezetes legato ring�s� �lom (z. Liszt). M.I. t�bb vers-intepret�ci�t is alkotott. 1940-ben Muharay Elem�r �ltal rendezett Magyar Kar�csonyban vett r�szt, 1941-44 k�z�tt n�pt.-gy�jt�seivel megvetette a korszer� hazai n�pt�nckutat�s alapjait. Tan�tott az �rdi KALOT N�pf�iskol�n, a Gy�rffy �s Szent Imre Koll�giumok t.csoportjaiban. Itt alak�totta ki a n�pt�ncb�l sarjad� szuver�n formanyelv�t, oktat�si rendszer�t �s el�ad�-m�v�szet�nek �j arculat�t, amir�l improvizat�v Kardt�nca, Sz�kely verbunkja �s Kalotaszegi leg�nyese tan�skodott. Tan�t�si m�dszere Moln�r-technika n�ven v�lt ismertt�. A Balatoni N�pf�iskol�t vezette (1947-49), valamint Csokonai �s Ruggyantagy�r amat�regy.-ekben igyekezett megval�s�tani a n�pt�nc improvizat�v el�ad�s�ra vonatkoz� elk�pzel�seit. Az emiatt kapott alkot�i tilalom felold�sa ut�n a SZOT Egy. vez.-je lett (1952-55), majd nyugd�jaz�s�ig (1971) a Budapest T�ncegy�ttest vezette. – F. k.: Husz�rverbunk, Dobozi cs�rd�s, Magyar K�pesk�nyv. Any�m ballad�t t�ncol (sz�v. Sinka I. verse), a t�rt�nelem fordul�it id�z� I. Szvitje, Allegro barbaro (z. Bart�k) c. t�ncdr�ma. Szerelmi �lmok (z.Liszt), 2. Magyar Rapsz�dia (z. Liszt), a Gal�ntai t�ncok (Kod�ly) �s a Marossz�ki t�ncok (z. Kod�ly) �s a A Magyar K�pek (z. Bart�k) zen�j�re alkotott nagy �v� k.-kat. A k�s�i Ballada az emberr�l c. m�v�ben (z. Vass Lajos) �tv�zte egykori avang�rd-hangv�tel�t a n�pt�ncb�l sarjad� mozdulatrendszer�vel. M�veit Eur�p�n k�v�l Indi�ban, Indon�zi�ban �s n�h�ny latin-amerikai �s afrikai orsz�gban is bemutatt�k. – Filmfelv�tel k�sz�lt t�ncair�l 1954-ben, 1968-ban, 1997-ben. Portr�film 2000-ben �r�k�tette meg munk�ss�g�t. - F.m�vei: �l� n�pballad�k, 1943; Magyar T�nchagyom�nyok, 1947; Pusztafal�t�l Karcs�ig. Aba�jmegyei t�ncok �s dalok, 1953; Magyar t�nctanul�si rendszerem, I-III, 1982-83. - Irod: Pesov�r E.: Moln�r Istv�n �s a magyar koreogr�fiai iskola. T�ncm�v. 1978/9; Falvay K.: Moln�r Istv�n els� alkot� peri�dusa. Martin Gy.: Moln�r Istv�n Verbunkt�ncai; Pesov�r E.: A r�tus szerepe Moln�r I. m�v�szet�ben; Pesov�r F.: Moln�r Istv�n �s Veszpr�m. Mind TTT 1978/79; Moln�r H.: Moln�r Istv�n �s az avantg�rd, 1998. - F. kit.: �rdemes M�v�sz (1954), Munka �rdemrend, arany (1968), poszth. Kossuth d�j (1991)."

Szerz�: PE

Tisztelet Moln�r Istv�nnak 1908-2008

Szeptember 16. kedd, 
19.00 �ra M�v�szetek Palot�ja – Fesztiv�l Sz�nh�z

M�sor �s el�ad�k: 
R�gi magyar katonat�nc �s cs�rd�s 
zene: Vavrinecz B�la, el�adja: a Honv�d T�ncsz�nh�z 
Dobozi cs�rd�s 
zene: Vavrinecz B�la, el�adja: a Honv�d T�ncsz�nh�z 
Magyar k�pek 
zene: Bart�k B�la, el�adja: a Duna M�v�szegy�ttes 
Marossz�ki t�ncok 
zene: Kod�ly Zolt�n, el�adja: a Magyar �llami N�pi Egy�ttes 
Magyar k�pesk�nyv 
zene: Vavrinecz B�la, el�adj�k: a Bihari, Csillagszem�, F�klya, 
Erkel, Szeged, Vasas T�ncegy�ttes 

Fel�j�t�, szerkeszt�-rendez�: Galambos Tibor 
a Magyar T�ncm�v�szet�rt Alap�tv�ny szervez�se

Moln�r Istv�n (1908-1987) 

1936-ban szertorn�sz olimpikon volt. A kolozsv�ri, budapesti, erfurti t�ncosk�pz�s ut�n 1939-ben P�rizsban expresszionista t�ncosk�nt a M�v�szeti Akad�mia tagja lett. 
1940-ben szinte �st�k�sk�nt t�nt fel a hazai t�ncm�v�szet eg�n, melybe bekapcsol�dva egy ideig vezette is a hazai modern, avantg�rd orkesztikai t�rekv�seket. Bach-, Beethoven-, Saint-Sa�ns-, Liszt-, Bart�k-, Kod�ly-zenem�vekre, Dsida-, Erd�lyi-, Rem�nyik-, Sinka-versekre adta el� maga kompon�lta t�ncait. Szik�r, izmos f�rfialakja, hatalmas ugr�sai, megcsavart forg�sai, szuggeszt�v el�ad�sm�dja eml�kezetesek maradtak mindenki sz�m�ra, aki csak egyszer is l�tta.

1943-t�l teljes megsz�llott energi�j�val els�k�nt gy�jt�tte, filmezte �s rendszerezte a magyar nyelvter�let n�pt�ncait, melyr�l k�sz�lt k�nyve ma is alapm�. N�pf�iskol�kon, �ltala l�trehozott amat�r egy�ttesekn�l tan�totta �s sz�npadi m�vekbe foglalta gy�jt�seit. Saj�t, a n�pt�ncos nevel�sre k�l�n�sen alkalmas technikai k�pz�si rendszert hozott l�tre. 
1949-ben alkot�i tilalomra �t�lte a politika, de megker�lhetetlen szakemberk�nt 1951-t�l a Szakszervezetek K�zponti M�v�szegy�ttes�nek vezet�je lett. H�rom �v m�lva f�loszlatt�k az egy�ttest, mert politikailag nem k�v�natosnak, autentikus n�pinek, narodnyiknak �t�lt�k, mik�zben a bukaresti Vil�gifj�s�gi Tal�lkoz�n a Mojszejev Egy�ttessel megosztott els� d�jat nyert t�nckar�val.

R�vid Honv�d egy�ttesi kit�r� ut�n – tan�tv�nyai seg�ts�g�vel – 1956-ban megalap�totta els� hivat�sos mag�n-kamaraegy�ttesk�nt a Budapest T�ncegy�ttest. K�t �v m�lva – m�r ism�t �llami egy�ttesk�nt – fanatiz�lt t�ncosaival els� d�jas lett az agrigent�i nemzetk�zi versenyen, �s 1960-ban a Magyar k�pesk�nyv c�m� m�v�vel megnyert�k �t �v els� helyezettjeinek nagyd�j�t is. A hatvanas �vekben Liszt- (II. rapsz�dia, h-moll ballada), Bart�k- (Allegro barbaro, Magyar k�pek, T�ncszvit), Kod�ly- (Marossz�ki t�ncok, Gal�ntai t�ncok) m�vekre koreograf�lt, melyekkel hazai bemutat�k ut�n – m�s n�pt�ncszvitekkel egy�tt – �vekig turn�zott olasz, francia, belga, holland, d�n, sv�d, sv�jci, iraki, egyiptomi, sz�riai, libanoni nagyv�rosokban. P�rizsban egy h�napig j�tszotta egy�ttes�vel a Bobino Sz�nh�zban koreogr�fi�it. Koreogr�fusk�nt bart�ki magass�gok el�r�se f�t�tte. El�g sok hazai s�relemmel, elismer�s hi�ny�val k�szk�dve, megkeseredetten vonult vissza 1972-ben. Kossuth-d�j�t posztumusz kapta meg. (GT)

A 100 �ve sz�letett t�ncm�v�sz-koreogr�fusra eml�kez� jubileumi d�szel�ad�s, melyet szeptember 16-�n a M�v�szetek Palot�ja - Fesztiv�l Sz�nh�zban mutat be a Magyar T�ncm�v�szet�rt Alap�tv�ny �s a Nemzeti T�ncsz�nh�z.