Nov�k Ferenc Nagyenyeden, a r�gi Als�-Feh�r megy�ben (ma Rom�nia) sz�letett 1931-ben, �rm�ny magyar csal�d sarjak�nt. �desapja b�rt�nigazgat� volt, s ez�rt ha nem is pazarl�an, de j�l �ltek. Azonban ez a munka sok �thelyez�ssel j�rt, t�bbsz�r k�lt�ztek. Gyermekkora fõleg Beszterc�hez k�ti. Sok eml�ke f�zõdik m�g Erzs�betv�roshoz. Saj�t bevall�sa szerint "izg�ga, robban�, f�kezhetetlen gyerek" volt. Szamos�jv�rr�l, ahol nagysz�lei �ltek, s ahov� iskol�ba j�rt, sz�rmazik sok-sok olyan �lm�nye, mely k�sõbb, n�prajzos tanulm�nyaiban, munk�iban fel-felbukkannak, elõt�rnek. A levente-mozgalom lelkes tagja volt, ami rejtetten baloldali ellen�ll�st is jelentett. M�r ekkor - s kor�ban is - megmutatkoztak term�szetes vezetõ k�pess�gei.

Mikor a h�bor� idej�n Rom�nia kiugrott, �desanyja elhat�roz�s�ra menek�ltek, k�lt�ztek �t Magyarorsz�gra (apja a b�rt�n egyik fogj�t engedte szabadon, hogy seg�tsen nekik �tjutni). A budapesti V�r�smarty Gimn�ziumban �retts�gizett le, de t�bb k�z�piskol�ba is j�rt (sz�m szerint n�gybe). Ekkor, a h�bor� ut�n m�r "iszonyatos nyomorban" �ltek �desanyj�val, b�rt�nben �lõ apj�val, hal�los beteg b�tyj�val. A K�zgazdas�gi Egyetemre jelentkezett, fel is vett�k, de azon nyomban elutas�tott�k. Tal�n a sorozatos botr�nyai, izg�gas�ga miatt, tal�n sz�rmaz�sa miatt, Õ maga sem �rtette.

Ekkor m�szaki gyakornok lett a Vegyipari G�p- �s Radi�torgy�rban (380 forint kezdõfizet�ssel). A p�rtitk�r "javaslat�ra" megalak�totta a gy�rban a DISZ-t, mely a dolgoz�k kultur�lis �let�vel foglalkozott. V�gtelen energi�j�val ott seg�tett, oda �llt be helyettes�teni, ahova csak tudott (vagy ha nem tudott, akkor is). S �gy ugrott be egy kidõlt t�ncos hely�re is a saj�t szervez�s�, n�gy p�ros t�nccsoporba. A vezetõ Benkõn� Zs�ka volt, aki Moln�r Istv�n Ruggyanta Egy�ttes�ben t�ncolt. Egyszer v�letlen�l �sszefutottak, s Zs�ka elh�vta az �j egy�ttes�hez, n�zze meg a pr�b�t. Egy darabig oda is j�rt heti h�romszor, de csak a t�rsas�g kedv��rt. Mikor kider�lt, hogy Erd�lyi eml�kei k�z�tt m�g t�ncos �lm�nyei is vannak, r�vett�k hogy �lljon be. Az �p�tõk egy�ttes oszlopos tagja lett.

De ekkor bevitt�k katon�nak. Neki term�szetesen ez sem jelentett gondot, hamar megtal�lta a t�ncos t�rsakat, s megsz�letett �lete elsõ koreogr�fi�ja. (A Honv�dba is felv�telizett a bevonul�skor, de mivel balettozni nem tudott, �gy nem vett�k fel.) Leszerel�se ut�n az �p�tõk ut�np�tl�s�t szervezte, de egyre t�bbet vitatkozott az �j vezetõvel, Falvay-val. Volt katonat�rsa, Boross G�za kereste meg ekkor azzal az �tlettel, hogy "k�ne egy b�zis egy�ttest alak�tani". S �gy 1954. szeptember 12-�n az �p�tõk ut�np�tl�s�b�l �s m�sokb�l megalakult a Bihari egy�ttes. Mivel k�zponti egy�ttes volt, �gy vagy huszon�t egy�ttest fogott �ssze.

Hogy a n�v honnan sz�rmazott? "Tata" elmond�sa szerint a h�zmesterek egy�ttes�nek volt egy Bihari Park nevezetû szabadidõkertje, s a viceh�zmesterek egy�ttes�t Bihari J�nos ut�n nevezt�k el. Tat��k pedig erre az egy�ttesre telepedtek r�, de azok a Moln�r-technika l�tt�n elmenek�ltek. Innen ered a csoport az�ta is b�szk�n viselt elnevez�se. A csoportnak r�gt�n ut�np�tl�st is szerveztek. J�tt T�m�r S�ndor, �ri Istv�n, Pesov�r Ernõ, Pesov�r Ferenc. Nov�k Ferencnek a koreugr�fusi kezdet neh�z volt: elsõ sz�m�t, a Verbunkfant�zia Bihari J�nos eml�k�re c�m�t "s�rba tapost�k", a m�sodikat (egy lakodalmast) teljesen lehordt�k, s az oktat�i m�k�d�si enged�lyt sem kapta meg. Ekkor egy bentlak�sos tanfolyamot v�gzett el. De m�g ekkor sem kapta meg az enged�lyt.

Az elsõ igazi siker a Tr�sy Gy�rgy �ltal rendezett N�pt�ncosok Bemutat� Sz�npad�n j�tt el. A Kan�sz �s a Korp�sok c�m� sz�m fergeteges sikert aratott. R�bai is "feltartott k�zzel" tapsolt. S ekkor megkapta a m�k�d�si enged�lyt. Ekkor j�tt 1956. A Biharinak is neh�z volt �tv�szelnie, de Nov�k Ferenc ism�t feltal�lta mag�t. 1958-ban be�ratkozott az egyetemre, de most b�lcs�szkarra (a sikeres felv�teli �gyis megvolt). Dolgoznia kellett, ez�rt levelezõn v�gezte az irodalom �s a n�prajz szakot. A Bihari (�s a t�bbi egy�ttes) pr�b�i pedig igazodtak ez elõad�sokhoz... Az egyetem ut�n elk�ldt�k Bukarestbe, s beker�lt az ottani vil�gsz�nvonal� sz�nh�zi �letbe. De mikor nyolc h�t ut�n hazat�rt, az�rt m�giscsak a n�pt�ncot v�lasztotta. Munk�t kapott, fõk�nyvt�ros lett. De nem b�rta ezt a "fav�g�st", s felmodott.

Eszter l�nya m�r egy �ves ekkor. Feles�ge is biharis t�ncos, a kit�nõ Foltin Jol�n. A Bihari Egy�ttes 1965-ben a Dijoni fesztiv�lra utazik, ahol sz�p sikert arat. Ekkor h�vt�k "rendet csin�lni" a Honv�d Egy�ttesbe. De nem v�gta el mag�t szeretett egy�ttes�tõl. 1968-ban m�r harmadszor nyeri meg vel�k a szolnoki fesztiv�lt. A Honv�dban t�bb koreogr�fi�t nem engedett a vezet�s megcsin�lni, ezeket a Bihariban val�s�totta meg, s ezek nagyd�jas, koreogr�fiai elsõ helyezett sz�mok lettek. Neh�z idõszakot �lt �t a Honv�ddal, mivel a m�v�szeti vezetõ, Lendvay Kamill� musical ir�nyba h�zta az egy�ttest. Elege lett a kompromisszumokb�l, otthagyta az egy�ttest. Kis t�tova �nkeresg�l�s ut�n v�g�l is a Szegedi Fesztiv�l m�v�szeti vezetõje �s a magyar szakszervezeti �s nagy�zemi egy�ttesek szakreferense lett. A Bihari tov�bbra is megmaradt neki, itt val�s�totta meg a hivat�sosokn�l megtiltott �lmait.

A CIOFF 1975-ben Magyarorsz�gon tartotta az �ves �l�s�t, s a szegedi m�sort megtekintve felt�nt nekik a M�jusj�r�s c�m� koreogr�fia. Nov�k Ferenc Pesov�r Ernõ �ltal ismerte meg Ferdinand van Altena-t, aki t�bbsz�r h�vta Amszterdamba tan�tani, s akivel m�ly bar�ts�got k�t�tt. Egy �ves szerzõd�st k�t�tt az ottani egy�ttessel, s oda-vissza utazott. De k�zben "j� hangulatban" csin�lt�k itthon a Bihari Egy�ttest is. 1982-ben ism�t baj volt a Honv�d Egy�ttesn�l, ism�t Tat�t h�vt�k m�v�szeti vezetõnek. Ekkor egy �t�ves tervet �rt, melyet elfogadtatott, s ekkor elv�llalta. De csak m�sod�ll�sban, mivel �gy meg tudta õrizni a f�ggetlens�g�t. A Honv�dn�l ism�t ellenl�basai voltak, de a sikerek meggyõzt�k õket. S j�tt a rendszerv�lt�s, mikor is leszerzõd�tt az egy�tteshez. De ekkor felmer�lt az ellenz�k t�bor�ban a megsz�ntet�s gondolata. Szerencs�re nem t�rt�nt meg. A Honv�d Egy�ttes nyolc h�napi orsz�gos huza-vona ut�n a Nemzeti Kultur�lis �r�ks�g Miniszt�riuma fennhat�s�ga al� ker�lt.
Folytat�dhat a munka - k�sz�nhetõen Nov�k Ferenc �ldozatos munk�j�nak.

Fõbb munk�i:

V�rj re�m, Betlehem, Aska �s a farkas, Passi�, Ninive, Magyar Elektra, Kocsonya Mih�ly h�zass�ga, Forr�szegiek, Szarvass� v�ltozott fiak, Kõm�ves Kelemen, Cs�ksomly�i passi�, Istv�n a kir�ly, �rp�dh�zi szent Margit, �r�k szertart�s, Maszkok �s m�toszok, Hõs�k k�rt�nca, Kolombusz, Ludas Matyi, J�zsef �s testv�rei, H�ry J�nos, A csodaszarvas, Egri csillagok