Novák Ferenc Nagyenyeden, a régi Alsó-Fehér megyében (ma Románia) született 1931-ben, örmény magyar család sarjaként. Édesapja börtönigazgató volt, s ezért ha nem is pazarlóan, de jól éltek. Azonban ez a munka sok áthelyezéssel járt, többször költöztek. Gyermekkora fõleg Besztercéhez köti. Sok emléke fűzõdik még Erzsébetvároshoz. Saját bevallása szerint "izgága, robbanó, fékezhetetlen gyerek" volt. Szamosújvárról, ahol nagyszülei éltek, s ahová iskolába járt, származik sok-sok olyan élménye, mely késõbb, néprajzos tanulmányaiban, munkáiban fel-felbukkannak, elõtörnek. A levente-mozgalom lelkes tagja volt, ami rejtetten baloldali ellenállást is jelentett. Már ekkor - s korában is - megmutatkoztak természetes vezetõ képességei.

Mikor a háború idején Románia kiugrott, édesanyja elhatározására menekültek, költöztek át Magyarországra (apja a börtön egyik fogját engedte szabadon, hogy segítsen nekik átjutni). A budapesti Vörösmarty Gimnáziumban érettségizett le, de több középiskolába is járt (szám szerint négybe). Ekkor, a háború után már "iszonyatos nyomorban" éltek édesanyjával, börtönben ülõ apjával, halálos beteg bátyjával. A Közgazdasági Egyetemre jelentkezett, fel is vették, de azon nyomban elutasították. Talán a sorozatos botrányai, izgágasága miatt, talán származása miatt, Õ maga sem értette.

Ekkor műszaki gyakornok lett a Vegyipari Gép- és Radiátorgyárban (380 forint kezdõfizetéssel). A pártitkár "javaslatára" megalakította a gyárban a DISZ-t, mely a dolgozók kulturális életével foglalkozott. Végtelen energiájával ott segített, oda állt be helyettesíteni, ahova csak tudott (vagy ha nem tudott, akkor is). S így ugrott be egy kidõlt táncos helyére is a saját szervezésű, négy páros tánccsoporba. A vezetõ Benkõné Zsóka volt, aki Molnár István Ruggyanta Együttesében táncolt. Egyszer véletlenül összefutottak, s Zsóka elhívta az új együtteséhez, nézze meg a próbát. Egy darabig oda is járt heti háromszor, de csak a társaság kedvéért. Mikor kiderült, hogy Erdélyi emlékei között még táncos élményei is vannak, rávették hogy álljon be. Az Építõk együttes oszlopos tagja lett.

De ekkor bevitték katonának. Neki természetesen ez sem jelentett gondot, hamar megtalálta a táncos társakat, s megszületett élete elsõ koreográfiája. (A Honvédba is felvételizett a bevonuláskor, de mivel balettozni nem tudott, így nem vették fel.) Leszerelése után az Építõk utánpótlását szervezte, de egyre többet vitatkozott az új vezetõvel, Falvay-val. Volt katonatársa, Boross Géza kereste meg ekkor azzal az ötlettel, hogy "kéne egy bázis együttest alakítani". S így 1954. szeptember 12-én az Építõk utánpótlásából és másokból megalakult a Bihari együttes. Mivel központi együttes volt, így vagy huszonöt együttest fogott össze.

Hogy a név honnan származott? "Tata" elmondása szerint a házmesterek együttesének volt egy Bihari Park nevezetû szabadidõkertje, s a viceházmesterek együttesét Bihari János után nevezték el. Tatáék pedig erre az együttesre telepedtek rá, de azok a Molnár-technika láttán elmenekültek. Innen ered a csoport azóta is büszkén viselt elnevezése. A csoportnak rögtön utánpótlást is szerveztek. Jött Tímár Sándor, Éri István, Pesovár Ernõ, Pesovár Ferenc. Novák Ferencnek a koreugráfusi kezdet nehéz volt: elsõ számát, a Verbunkfantázia Bihari János emlékére címűt "sárba taposták", a másodikat (egy lakodalmast) teljesen lehordták, s az oktatói működési engedélyt sem kapta meg. Ekkor egy bentlakásos tanfolyamot végzett el. De még ekkor sem kapta meg az engedélyt.

Az elsõ igazi siker a Trásy György által rendezett Néptáncosok Bemutató Színpadán jött el. A Kanász és a Korpások című szám fergeteges sikert aratott. Rábai is "feltartott kézzel" tapsolt. S ekkor megkapta a működési engedélyt. Ekkor jött 1956. A Biharinak is nehéz volt átvészelnie, de Novák Ferenc ismét feltalálta magát. 1958-ban beíratkozott az egyetemre, de most bölcsészkarra (a sikeres felvételi úgyis megvolt). Dolgoznia kellett, ezért levelezõn végezte az irodalom és a néprajz szakot. A Bihari (és a többi együttes) próbái pedig igazodtak ez elõadásokhoz... Az egyetem után elküldték Bukarestbe, s bekerült az ottani világszínvonalú színházi életbe. De mikor nyolc hét után hazatért, azért mégiscsak a néptáncot választotta. Munkát kapott, fõkönyvtáros lett. De nem bírta ezt a "favágást", s felmodott.

Eszter lánya már egy éves ekkor. Felesége is biharis táncos, a kitűnõ Foltin Jolán. A Bihari Együttes 1965-ben a Dijoni fesztiválra utazik, ahol szép sikert arat. Ekkor hívták "rendet csinálni" a Honvéd Együttesbe. De nem vágta el magát szeretett együttesétõl. 1968-ban már harmadszor nyeri meg velük a szolnoki fesztivált. A Honvédban több koreográfiát nem engedett a vezetés megcsinálni, ezeket a Bihariban valósította meg, s ezek nagydíjas, koreográfiai elsõ helyezett számok lettek. Nehéz idõszakot élt át a Honvéddal, mivel a művészeti vezetõ, Lendvay Kamilló musical irányba húzta az együttest. Elege lett a kompromisszumokból, otthagyta az együttest. Kis tétova önkeresgélés után végül is a Szegedi Fesztivál művészeti vezetõje és a magyar szakszervezeti és nagyüzemi együttesek szakreferense lett. A Bihari továbbra is megmaradt neki, itt valósította meg a hivatásosoknál megtiltott álmait.

A CIOFF 1975-ben Magyarországon tartotta az éves ülését, s a szegedi műsort megtekintve feltűnt nekik a Májusjárás című koreográfia. Novák Ferenc Pesovár Ernõ által ismerte meg Ferdinand van Altena-t, aki többször hívta Amszterdamba tanítani, s akivel mély barátságot kötött. Egy éves szerzõdést kötött az ottani együttessel, s oda-vissza utazott. De közben "jó hangulatban" csinálták itthon a Bihari Együttest is. 1982-ben ismét baj volt a Honvéd Együttesnél, ismét Tatát hívták művészeti vezetõnek. Ekkor egy ötéves tervet írt, melyet elfogadtatott, s ekkor elvállalta. De csak másodállásban, mivel így meg tudta õrizni a függetlenségét. A Honvédnál ismét ellenlábasai voltak, de a sikerek meggyõzték õket. S jött a rendszerváltás, mikor is leszerzõdött az együtteshez. De ekkor felmerült az ellenzék táborában a megszüntetés gondolata. Szerencsére nem történt meg. A Honvéd Együttes nyolc hónapi országos huza-vona után a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fennhatósága alá került.
Folytatódhat a munka - köszönhetõen Novák Ferenc áldozatos munkájának.

Fõbb munkái:

Várj reám, Betlehem, Aska és a farkas, Passió, Ninive, Magyar Elektra, Kocsonya Mihály házassága, Forrószegiek, Szarvassá változott fiak, Kõműves Kelemen, Csíksomlyói passió, István a király, Árpádházi szent Margit, Örök szertartás, Maszkok és mítoszok, Hõsök körtánca, Kolombusz, Ludas Matyi, József és testvérei, Háry János, A csodaszarvas, Egri csillagok